Az alábbi cikkben a társasházak és a polgári lakások bejárati ajtajainak illetve ablakainak cseréjéről és felújításáról szeretném tájékoztatni a tulajdonosokat és az ottlakókat.


Mi az örökségvédelmi hatóság (KÖH) feladata?

Az örökségvédelmi hatóság engedélyező hatóságként jár el a műemlékeket érintői ügyekben, illetve a régészeti lelőhelyet érintő ügyekben.

Az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén műemlékek vonatkozásában a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, karbantartását, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetve a méltatlan használat megszüntetését rendeli el.

Műemlékek és régészeti lelőhelyek károsítása, veszélyeztetése esetén az ott folyó tevékenységet hivatalból leállítja, illetve az engedélyhez kötött tevékenység engedély nélkül vagy attól eltérő módon való végzése, valamint védelem alatt álló kulturális örökségi elemek jogellenes megsemmisítése, megrongálása, veszélyeztetése esetén örökségvédelmi bírságot szab ki.


Honnan tudhatom, hogy műemlékvédelem alatt álló ingatlan van a tulajdonomban?

Ingatlanvásárláskor a védettség ténye nem mindig derül ki a tulajdoni lapból: a földhivatalokban a többszöri átszerkesztéseknek köszönhetően gyakran nincs föltüntetve a védettség, ha pedig a védett ingatlant megosztották, az utódingatlanok széljegyére sokszor mindez már nem került rá.

Éppen ezért a legbiztosabb, ha a leendő tulajdonosok az Örökségvédelmi Hivatalnál érdeklődnek.

Budapesten számos épületre mondták ki a területi műemléki védelmet:
ilyen Budapest kibővített világörökségi területe, amely mint műemléki jelentőségű terület magában foglalja többek között a Duna két partját a Margitszigettől a Petőfi-hídig, a Budai Várat, a teljes V-VI. kerületet, a VII. kerület nagy részét. Műemléki jelentőségű terület a XII. kerületben a Svábhegy-Széchenyi-hegyen a 19. században kialakult polgári villanegyed is.


Mit kell tennem, ha műemléki védelem alatt álló ingatlant szeretnék felújítani?


Az egyedileg védett műemléki épületeknél mindenféle beavatkozás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodájának engedélyéhez kötött, akkor is, ha egyébként nem lenne építési engedély köteles – mondta Boór Judit, a KÖH Fővárosi Irodájának vezetője.

Ilyen beavatkozás például a fűtés korszerűsítése, a nyílászárók cseréje, válaszfalak építése és bontása, burkolatok, falfelületek felújítása, a homlokzaton reklám, cég- és címtábla, kirakatszekrény, napellenző elhelyezése, vagy a védett ingatlan kertészeti rendezése.

Megúszható az engedélykérés?

A szabálytalankodásokra utólag is fény derülhet, ugyanis a társasházzá alakítás során műemléki dokumentációt készítenek. Gyakori az is, hogy a kérelmező nem várja meg a hatóság engedélyét, vagy annak jogerőre emelkedése előtt elvégzi a tervezett munkát. A szabálytalan építtetőt a törvény értelmében örökségvédelmi bírsággal sújtják, ha a védett érték sérül.

A bírság legkisebb összege 10 ezer forint, a legmagasabb – az egyes épületek kategóriába sorolásától függően – 250 millió forintig terjedhet.

Megvan az engedély. Hogyan tovább?

A műemlékvédelem alatt álló ingatlanok nyílászárói valószínűleg már a 20. század első felében kerültek beállításra.
Nagy részük nem felelnek meg a mai kor követelményeinek: nem megfelelő a hőszigetelés, nehezen lehet kinyitni, illetve bezárni vagy esztétikailag nem a megfelelő állapotban vannak.

Természetesen ezeknek az épületeknek a nyílászárócseréje megoldható.
Fő profilom ezeknek a típusú nyílászáróknak a cseréje beépítéssel, a mai kor követelményeinek megfelelően.


Amennyiben régi, elfáradt nyílászáróit szeretné lecserélni,

Kérje INGYENES ÁRAJÁNLATOMAT!

Keressen bizalommal elérhetőségeim egyikén!

telefon: +3670 6140 141

e-mail cím: takacsz72@gmail.com


Tekintse meg Instagram oldalamat!

Facebook