Spaletta: a bérházak beépített fatáblája, amit a legtöbben kidobnak
Ha budapesti bérházi lakásba költözik, és az ablak mellett a falban egy furcsa, mély fülkét talál — néha lemeszelve, néha eltakarva egy szekrénnyel —, akkor jó eséllyel ott spaletta volt. A beépített fatábla, ami befelé nyílva eltakarta az ablakot. A legtöbb lakásból eltűnt, és többnyire nem azért, mert tönkrement.
Mi az a spaletta, és miért volt ott
A spaletta fából készült, összecsukható tábla, ami az ablak belső oldalán, a falba mart fülkében pihen. Kihajtva teljesen eltakarja az üveget, összecsukva eltűnik a bélésben — kívülről semmi nem látszik belőle.
Nem díszítés volt. Három dolgot csinált egyszerre, és mindhárom fontos volt akkoriban: sötétített, mert nem volt redőny; szigetelt, mert az egyrétegű üveg keveset tudott; és védett, mert egy zárt fatáblán nem lehet csak úgy benyúlni.
Ezért van a régi bérházak ablakainál olyan mély a béllet. A fal vastagsága nem véletlen — helyet kellett hagyni a táblának.
Miért tűnt el
Ritkán a spalettával volt a baj. Három tipikus történet van, és mindhárom ismerős lehet.
- Jött a redőny. Amikor megjelent az olcsó műanyag redőny, a spaletta feleslegesnek tűnt. Kiszedték, a fülkét bedeszkázták vagy bevakolták.
- Útban volt a fűtésnél. A radiátor sokszor pont az ablak alá került, és a lelógó tábla akadályozta. Ahelyett, hogy a táblát átalakították volna, kikerült.
- Beszorult, és senki nem javította. Néhány réteg festék elég ahhoz, hogy ne csukódjon. Ha egyszer beszorult, húsz évig ott maradt nyitva, aztán kikerült.
Az utolsó eset a leggyakoribb, és ez a legnagyobb kár. Egy beszorult spaletta nem tönkrement spaletta — a festékrétegek lehordása után jellemzően ugyanúgy jár, mint száz éve. A rétegekről a régi beltéri ajtó felújításáról szóló írásban is szó van, mert ott ugyanez a helyzet.
Miért érdemes visszahozni
- Kívülre szerelt doboz, ami védett homlokzaton gyakran nem megy át
- A tokja hőhidat képez a nyílás fölött
- Mechanikája elromlik, szalag szakad
- A homlokzat képét megváltoztatja
- Teljesen a lakáson belül van, kívülről nem látszik
- Nincs vele hőhíd, sőt: még egy réteget ad
- Nincs benne mechanika, ami elromolhatna
- Az eredeti szerkezet visszaáll, nem kell engedélyt kérni rá
Ez az utolsó pont az, amiért védett épületben komolyan érdemes vele foglalkozni. A kívülre szerelt redőnytok az utcáról látszik, tehát a kerület beleszólhat — a helyi védettségről szóló írásban és a műemléki ablak oldalon leírtam, mi kötött. A spaletta viszont a lakáson belül van, és pont azt az állapotot állítja vissza, amit a hatóság védeni akar.
Ehhez jön a hőtechnika. Egy zárt fatábla télen éjszakára még egy réteget tesz az ablak elé. Nem helyettesíti a jó üvegezést — arról a rétegszámról szóló írásban írtam —, de kiegészíti, és éppen akkor dolgozik, amikor a legnagyobb a hőveszteség.
Mit nézek meg a felmérésen
- Megvan-e még a fülke. Ha csak bedeszkázták vagy bevakolták, jó eséllyel visszabontható. Ha a bélletet átépítették és leszűkítették, az már más munka.
- Megvan-e maga a tábla. Néha a pincében vagy a padláson megtalálható. Ha igen, szinte biztosan felújítható.
- A pántok helye. A régi pántok nyoma a bélletben megmarad, és ebből pontosan látszik, hány szárnyas volt a tábla és merre nyílt.
- A radiátor és a könyöklő. Ez dönti el, meddig érhet le a tábla. Erről a könyöklőről szóló írásban is szó van.
- A szomszéd lakások. Ha a házban maradt eredeti spaletta, az lesz a minta — ez sokkal többet ér, mint bármilyen leírás.
Új spaletta oda, ahol soha nem volt?
Megkérdezik, és a válasz óvatos igen. Ha van elég mély béllet, készíthető. De ilyenkor nem rekonstrukcióról van szó, hanem új szerkezetről — és az arányokat nagyon el lehet rontani. Egy túl vastag, rosszul osztott tábla többet ront a szobán, mint amennyit használ.
Ahol nincs béllet, ott inkább a belső árnyékolás egyéb formái jönnek szóba. Ez már nem asztalosmunka, és nem is szoktam erőltetni olyat, aminek nem látom értelmét.
Gyakori kérdések
Beszorult a spalettám, ki lehet szabadítani?
Jellemzően igen, és ez a leggyakoribb munka ezen a téren. A festékrétegek lehordása, a pántok beállítása, néha a tábla kismértékű megrövidítése — utána újra jár. Ne feszegesse: a csapolások szétnyílnak tőle.
Lehet spaletta és redőny is egyszerre?
Lehet, ha van a nyílás fölött beépített redőnytok. Sok bérházban eleve van. Kívülre szerelt új dobozt viszont védett homlokzaton érdemes előre egyeztetni a kerülettel.
Elfér a fűtőtest fölött?
Ez méret kérdése. Van, ahol a tábla alsó szakaszát rövidebbre kell venni, van, ahol osztani kell. Mindkettő megoldható úgy, hogy az arányok megmaradjanak — de ezt előre kell eldönteni, nem utólag.
Az ablakcserével együtt érdemes csinálni?
Igen, mert egy felméréssel megvan mindkettő, és az illesztés is pontosabb lesz. Ha a tok marad — ez a bontás nélküli csere —, akkor a spaletta helye sem változik.
Ha a lakásában van spaletta, vagy csak a fülke maradt meg belőle, kérjen felmérést. Megnézem a bélletet és a pántok nyomát — ebből kiderül, mi hozható vissza.
Ez a munka az egyedi nyílászáró-gyártás körébe tartozik. Minden darab a meglévő eredeti mintájára készül, méretre, a saját műhelyemben.
Nyílászáró gyártás — így zajlik →Hasonló munkák
Nézzük meg, mi fér bele az Ön nyílászáróiba
Hagyja itt a nevét és a számát. Egy munkanapon belül hívom, és megbeszéljük, mire van szükség — utána jön a helyszíni felmérés, és csak azt követően az ár.
- A felmérés ingyenes, és nem jár kötelezettséggel
- Megmondom azt is, ha egyelőre nem érdemes belevágni
- Az adatait nem adom tovább senkinek