Két vagy három réteg üveg a régi ablakba? A tok dönti el Ön helyett
A kérdés majdnem mindig kijelentésként érkezik: háromrétegűt szeretnénk. Értem, miért — mindenhol azt hallani, hogy az a jobb. Régi budapesti ablaknál viszont az esetek egy részében nem az a jó válasz, és nem az ár miatt.
Mit jelent a rétegszám
A kétrétegű üveg két üvegtáblából áll, köztük egy zárt légréssel. A háromrétegű háromból, két légréssel. A szigetelést nem maga az üveg adja, hanem a köztük lévő tér: a rés szélessége, a benne lévő gáz és a táblákra vitt láthatatlan fémbevonat.
Ebből következik az, amit a legtöbben nem gondolnak végig: a harmadik tábla nemcsak szigetel, hanem súlyt és vastagságot is ad. Egy háromrétegű egység jellemzően jóval nehezebb, és több hely kell neki a szárnyban.
A tok és a pánt dönt, nem a katalógus
Ez a lényeg, és ezért írom meg. Ha a meglévő tokot megtartjuk — márpedig a bontás nélküli csere pont erről szól —, akkor a szárny vastagsága kötött. Amennyi hely van, annyi van.
Két dolog korlátoz. Az egyik a hely: a régi tokba készült szárny nem lehet akármilyen vastag, különben nem csukódik be rendesen, és kiáll a tok síkjából. A másik a súly: a nagyméretű polgári ablakok szárnyai amúgy is nagyok, és a pántoknak évtizedekig kell tartaniuk őket. A többletsúly a pántot terheli, a pánt pedig a fát.
Amikor egy régi, kétszárnyú ablak megsüllyed és nem zár rendesen, annak sokszor pontosan ez az oka: nehezebb üveg került bele, mint amire a szerkezetet szánták. Erről a nem záródó ablakról szóló írásban is szó van.
Gerébtokosnál más a helyzet
Ha a lakásban gerébtokos ablak van — vagyis két külön szárny, egy belső és egy külső, köztük levegővel —, akkor a kérdés egészen máshogy néz ki. Ott már eleve két üvegsík van egymás mögött, és a köztük lévő tér nagyobb, mint bármelyik gyári egységben.
Ilyenkor gyakran az a jó megoldás, hogy a belső szárnyba kerül szigetelő üveg, a külső marad egyszerű. Így a szerkezet nem nehezedik el, az utcai látvány sem változik, és a két sík közti levegő tovább dolgozik. A gerébtokos szerkezetről külön írtam.
Négy dolog, ami többet számít a rétegszámnál
- A bevonat. Az üvegtáblára vitt hőszigetelő réteg szabad szemmel nem látszik, de a hőveszteség jelentős részét ez tartja bent. Bevonat nélküli kétrétegű és bevonatos kétrétegű között nagyobb a különbség, mint sokan gondolnák.
- A gáztöltés. A táblák közti térben levegő helyett nehezebb gáz is lehet, ami lassabban adja tovább a hőt.
- A távtartó. Az üvegtáblák szélén futó keret. Ha fém, akkor a szélén hidat képez, és ott csapódik le először a pára. Ez az a hely, ahol télen a sarokban megjelenik a nedvesség — erről a páralecsapódásról szóló írásban részletesebben is szó van.
- A beépítés. A legjobb üvegegység sem ér semmit, ha a szárny nem fekszik fel, vagy a tömítés hiányos. A huzat nem az üvegen jön be — erről itt írtam: huzatos, nehezen záródó ablak.
Ezért szoktam azt mondani, hogy egy jól megválasztott kétrétegű, jó bevonattal és rendes beépítéssel többet ér, mint egy háromrétegű egy megsüllyedt szárnyban.
Ha a zaj a fő gond, más a válasz
Sokan azért kérnek háromrétegűt, mert hangosnak találják az utcát. A zajnál viszont nem a rétegszám dönt, hanem az, hogy a táblák különböző vastagságúak legyenek, és a köztük lévő rés eltérő. Az azonos vastagságú táblák együtt rezegnek, és pont azon a hangmagasságon engedik át a zajt, ahol nem szeretnénk.
Ez elég gyakran félreértés, ezért írtam róla külön: mennyit ér valójában a hangszigetelt ablak forgalmas utcán.
Védett homlokzatnál számít az üveg?
A hatóság azt szabályozza, ami az utcáról látszik: az osztást, a profilt, a színt. Az üveg rétegszáma és a bevonat nem tartozik ide — kívülről nem különböztethető meg. Ez az a szabadság, ami miatt egy védett házban is lehet mai műszaki tartalmat tenni korhű megjelenés mögé.
Egyetlen dolog látszik: ha az üveg tükröződése feltűnően más lesz a szomszédos ablakokénál. Ez a bevonat típusától függ, és megkérdezhető előre. A védettségi szintekről a helyi védettségről szóló írásban írtam.
Gyakori kérdések
A meglévő ablakomba be lehet tenni szigetelő üveget?
Sokszor igen, de nem mindig. A szárny falcába — vagyis az üveget tartó horonyba — be kell férnie a vastagabb egységnek, és a szárnynak el kell bírnia. Ezt a felmérésen egy perc alatt el lehet dönteni.
Pára van a két üvegtábla között — ki lehet szárítani?
Nem. Ha a táblák közé bejutott a nedvesség, az azt jelenti, hogy a szélén lévő zárás elengedett. Ilyenkor az üvegegység cserélendő, de csak az — a szárnyhoz és a tokhoz nem kell hozzányúlni.
Mennyivel drágább a háromrétegű?
Az üveg a teljes ablak árának csak egy része, tehát a különbség a végösszegben kisebb, mint amire sokan számítanak. A méret, a fa és a felület jobban mozgatja az árat — erről külön írtam.
Melyiket ajánlja, ha nem tudok dönteni?
Nem szoktam a felmérés előtt eldönteni. Megnézem a tokot, a szárny méretét és a pántokat, és abból derül ki, mi fér bele. Ha mindkettő belefér, akkor mondom el a különbséget — de akkor már számokkal, arra a konkrét ablakra.
Ha üvegcserén vagy nyílászáró-cserén gondolkodik, kérjen felmérést. A rétegszámot a végén döntjük el, azután, hogy megnéztük, mit bír a szerkezet.
Ez a munka az ablakok közé tartozik. Hogy kétszárnyas, felülvilágítós vagy boltíves kialakítás készül-e, és hogy a régi tok megtartható-e, a helyszíni felmérésen derül ki.
Ablakok — mit érdemes tudni →Hasonló munkák
Nézzük meg, mi fér bele az Ön nyílászáróiba
Hagyja itt a nevét és a számát. Egy munkanapon belül hívom, és megbeszéljük, mire van szükség — utána jön a helyszíni felmérés, és csak azt követően az ár.
- A felmérés ingyenes, és nem jár kötelezettséggel
- Megmondom azt is, ha egyelőre nem érdemes belevágni
- Az adatait nem adom tovább senkinek