Könyöklő és külső párkány: ami az ablakcserénél a leggyakrabban kimarad
A napokban azzal keresett meg valaki, hogy egyetlen ablaktábla és a keret hiányzik nála — „illetve a könyöklő”. Ez az illetve szokott a legdrágább lenni. A könyöklő és a párkány nem tartozéka az ablaknak, két külön munka, és az ajánlatokból rendszeresen kimarad mind a kettő.
Két külön dolog, amit sokan összekevernek
A belső könyöklő az, amire a szobában rákönyököl: a nyílás alsó, befelé néző lezárása. Ezen áll a virág, ide teszi le a bögrét. Feladata elsősorban esztétikai és használati.
A külső párkány a kültéri oldalon fut, és egyetlen dolga van: elvezetni a vizet az ablaktól. Ez nem díszítés. Ha rossz, akkor a víz a falba és a tok alá megy, és onnantól hiába új az ablak.
A kettő szinte soha nem egyszerre megy tönkre, és nem is ugyanaz a szakma csinálja. Ezért fordul elő, hogy három ajánlatból három különböző dolgot tartalmaz — erről a két ajánlat összehasonlításáról szóló írásban is szó van.
A külső párkány: itt dől el a beázás
Három részlet számít, és mindhárom apróságnak tűnik, amíg nem hiányzik.
- A lejtés. A párkánynak az ablaktól kifelé kell lejtenie. Ha visszafelé lejt — mert megsüllyedt, vagy eleve rosszul készült —, a víz az ablak felé gyűlik.
- Az orr, vagyis a vízorr. A párkány elülső éle alatt egy lehajló perem vagy horony fut. Ez szakítja el a lecsorgó vizet a homlokzattól. Enélkül a víz visszahúzódik a fal alá, és a párkány alatt csíkokban jelenik meg a szennyeződés.
- Az oldalsó felhajtás. A párkány két végén a lemeznek fel kell hajlania a kávába. Ha nem hajlik fel, a víz oldalt befolyik. Ez a leggyakrabban kihagyott részlet.
Ha a lakásban a fal az ablak alatt foltos vagy penészes, érdemes először ide nézni, és csak utána a párára. A kettő megkülönböztetéséről a páralecsapódásról szóló írásban írtam.
A belső könyöklő: miből legyen
Régi budapesti lakásban jellemzően fa könyöklő van, gyakran ugyanabból az anyagból, mint az ablak. Ha ép, érdemes megtartani: a mai pótlás ritkán ad vissza ugyanolyan patinát.
Fa. Illik a régi lakáshoz, meleg tapintású, javítható. Cserébe karbantartást kíván, és a fűtőtest fölött, ahol száraz a levegő, dolgozik. A karbantartásról szóló írás erre is vonatkozik.
Kő és műkő. Strapabíró, nem érzékeny a nedvességre, de hideg tapintású, és a vastagsága miatt nem mindig fér be a régi nyílásba a radiátor fölé.
Laminált lap. A legolcsóbb, és messziről el is mondja magáról. Egy polgári lakásban ez az, ami leginkább kilóg — pont ott, ahol a szem megpihen.
Miért marad ki az ajánlatokból
Nem rosszindulatból. A nyílászáró árazása méretre és darabszámra megy, a könyöklő és a párkány viszont a nyílás állapotától függ, amit ajánlatadáskor még nem látott senki.
Ezért az olcsóbbnak tűnő ajánlat sokszor csak azért olcsóbb, mert ez a két tétel nincs benne. A végén viszont valakinek meg kell csinálnia — és akkor derül ki, hogy a különbség nem is volt akkora.
Kérdezze meg minden ajánlatnál külön, ezzel a két mondattal: „A belső könyöklő benne van az árban?” és „A külső párkány cseréje vagy visszaépítése benne van?” Ha az egyikre nem érkezik egyértelmű válasz, akkor nincs benne.
Mikor kell cserélni, és mikor elég megtartani
- A fa könyöklő alsó éle korhadt, morzsálódik
- A külső párkány visszafelé lejt vagy megsüllyedt
- Nincs vízorr, és a homlokzaton csíkok futnak
- A párkány vége nem hajlik fel a kávába
- A könyöklő nem éri el a tok síkját, rés maradt
- A felület kopott, de a fa szilárd — csiszolható
- A párkány ép, csak a tömítés vált el a toktól
- A könyöklő karcos, de a mérete jó
- Kő könyöklő, ami csak szennyeződött
- A párkány jó, csak a festése ment le
A korhadás felismerésére ugyanaz a próba működik, mint a nyílászárónál: nyomja meg a fát az alsó élénél. Ha enged, korhadt. Erről a korhadt és szúette fáról szóló írásban írtam bővebben.
Védett homlokzatnál a párkány is számít
A külső párkány az utcáról látszik, tehát védett épületnél kötött lehet az anyaga és a színe is. Egy fényes, világos fémlemez ott, ahol eredetileg kő vagy horganyzott lemez volt, feltűnő — és a kerület vissza is dobhatja.
A belső könyöklő ezzel szemben nem látszik kívülről, tehát szabadon választható. A védettségi szintekről a műemléki ablak oldalon és a helyi védettségről szóló írásban írtam.
Gyakori kérdések
Cserélhető csak a könyöklő, az ablak nélkül?
Igen, ez önálló munka. Ha az ablak jó, és csak a könyöklő ment tönkre, nincs értelme többet cserélni. Ilyenkor a méretet a helyszínen veszem le, és az illesztés a tokhoz készül.
Bontás nélküli ablakcserénél marad a régi könyöklő?
Ha ép, akkor jellemzően igen — ez is a bontás nélküli megoldás egyik előnye. Ha viszont a régi tok síkja változik, akkor a könyöklőt is igazítani kell hozzá.
A külső párkányt is Ön csinálja?
A fa és a beépítéshez tartozó lezárások igen. A lemezes vagy kőpárkány gyakran más szakma — ilyenkor megmondom, mi kell hozzá, és hogy mikor kell elkészülnie, hogy ne akadjon meg a munka.
Társasházban ki fizeti a külső párkányt?
A homlokzat közös tulajdon, ezért ez házanként eltérően szabályozott. Érdemes a közös képviselőnél rákérdezni, mielőtt megrendel bármit — a társasházaknak szóló oldalon írtam róla.
Ha ablakcserén gondolkodik, kérjen felmérést — és ha csak a könyöklő a gond, azt is mondja el. Van, hogy egyetlen elem cseréje megoldja az egészet.
Ez a munka az ablakok közé tartozik. Hogy kétszárnyas, felülvilágítós vagy boltíves kialakítás készül-e, és hogy a régi tok megtartható-e, a helyszíni felmérésen derül ki.
Ablakok — mit érdemes tudni →Hasonló munkák
Nézzük meg, mi fér bele az Ön nyílászáróiba
Hagyja itt a nevét és a számát. Egy munkanapon belül hívom, és megbeszéljük, mire van szükség — utána jön a helyszíni felmérés, és csak azt követően az ár.
- A felmérés ingyenes, és nem jár kötelezettséggel
- Megmondom azt is, ha egyelőre nem érdemes belevágni
- Az adatait nem adom tovább senkinek