Bérelt lakásban fúj be az ablak: ki fizeti a cserét?
Ez a kérdés minden ősszel előkerül, és jellemzően akkor, amikor már hideg van. A bérlő fázik, a tulajdonos nem lakik ott, és mindketten arra várnak, hogy a másik lépjen. Az alábbi nem jogi tanácsadás — csak az, amit harminc év alatt a helyszíneken láttam, és ami a gyakorlatban el szokta dönteni a vitát.
A határvonal, ami a legtöbb esetben eldönti
A hazai bérleti gyakorlatban a szétválasztás nagyjából így néz ki: ami az ingatlan állagához tartozik, az a tulajdonosé; ami a mindennapi használatból ered, az a bérlőé.
Egy elkorhadt, nem záródó ablak az első kategória. Nem a bérlő használta el — az a fa harminc éve nem kapott felületkezelést. Egy kitört üveg vagy egy letört kilincs viszont jellemzően a második.
A gyakorlatban ez azért nem mindig egyértelmű, mert a két dolog összeér. A leggyakoribb vitás eset a penész: a bérlő szerint az ablak rossz, a tulajdonos szerint nem szellőztetnek. Sokszor mindkettőben van igazság — erről a páralecsapódásról szóló írásban írtam, hogyan lehet szétválasztani.
Társasházban a tulajdonos igenje sem elég
Ez az a pont, ami a legtöbb embert meglepi, és ami miatt a munkák elcsúsznak.
Az utcai homlokzat közös tulajdon. Vagyis hiába mondja a tulajdonos, hogy rendben, a homlokzaton látható nyílászáróhoz a társasház hozzájárulása is kell. Ha az épület ráadásul védett, akkor a kerület is beleszól — erről a helyi védettségről és a műemléki ablakról szóló anyagokban írtam.
Ez irodáknál a leggyakoribb csúszás oka: a bérlő megrendelné, aztán kiderül, hogy előbb két aláírást kell beszerezni. Érdemes ezt a legelején tisztázni, nem a gyártás megrendelése után.
Ha Ön a bérlő
- Írásban jelezze. Ne telefonon. Egy rövid e-mail dátummal többet ér, mint tíz beszélgetés — és ha vitára kerül sor, csak ez marad meg.
- Fényképezze le. A rést, a korhadt részt, a penészes sarkot. Ugyanaz a nyomópróba működik, amit a korhadt fáról szóló írásban leírtam: nyomja meg az alsó élt, és fotózza le, ha enged.
- Kérjen felmérést, ne árat. Egy ingyenes helyszíni felmérés után a tulajdonos konkrét számot lát, nem panaszt. Ez sokkal gyorsabban mozdítja meg.
- Ne rendeljen meg semmit a tulajdonos írásos hozzájárulása nélkül. Még akkor sem, ha megígérte, hogy beszámítja a bérleti díjba.
Ha Ön a tulajdonos
Két dolgot érdemes végiggondolni, mielőtt halogat.
A romlás nem áll meg. Egy korhadó szárny télen gyorsabban megy tönkre, mint nyáron, és ami idén még javítható, jövőre már cserélendő lehet. A különbség jellemzően nem kicsi.
A bontás nélküli megoldás bérlővel a lakásban is működik. Nem kell kiköltöztetni senkit: a tok marad, a lakás lakható, és ablakonként órák kérdése — erről a bontás nélküli ablakcsere oldalon írtam. Ez az, ami miatt egy bérlakásnál gyakran ez a járható út.
És ha csak részleges beavatkozásról van szó — tömítés, beállítás, egy szárny felújítása —, azt is vállalom. Nem minden megkeresésből lesz teljes csere, és ez így van rendjén.
Mi az a három beavatkozás, ami közte van
A vita rendszerint úgy áll be, hogy az egyik oldal teljes cserét emleget, a másik meg semmit. Pedig a kettő között három lépcső van, és bérleménynél szinte mindig valamelyik középső a helyes válasz.
- Beállítás. A pántokon állítható a szárny fel-le, oldalra és a felfekvés szorossága is. Ha az ablak azért fúj, mert elállítódott, ez órán belüli munka, és sokszor ennyi elég.
- Tömítés és felfekvés. A körbefutó tömítés cserélhető a szárny kiemelése nélkül. Ez az a lépés, amit a legtöbben kihagynak, pedig a huzat java része itt jön be — erről a huzatos ablakról szóló írásban írtam.
- Szárnyfelújítás megtartott tokkal. Ha a szárny elfáradt, de a tok ép, akkor csak a szárny újul meg. A lakás lakható marad, és a tulajdonos sem költ teljes cserére.
Ezért szoktam azt mondani, hogy a felmérés nem az ajánlatról szól, hanem arról, melyik lépcsőnél lehet megállni. Bérleménynél ez azért különösen fontos, mert egy kisebb, gyorsan elvégezhető munkára könnyebben bólint rá a tulajdonos, mint egy nagy összegre — és a bérlő fázása megszűnik.
Ha a szárny alsó harmada már korhadt, akkor viszont nincs középút. Azt a felmérésen megmondom, és azt is, ha szerintem érdemes megvárni a tavaszt vele.
Gyakori kérdések
Kinek állítja ki a számlát?
Annak, aki megrendeli. Ha a tulajdonos rendel, neki; ha a bérlő, akkor neki. Ezt a felmérés előtt szoktuk tisztázni, hogy utólag ne legyen félreértés.
A bérlő lehet ott a felmérésen a tulajdonos helyett?
Igen, ez teljesen gyakori. A felmérés nem kötelezettség, csak információ. Az ajánlatot utána bárkinek elküldöm, akit megjelölnek.
Mi van, ha a tulajdonos nem hajlandó lépni?
Ez már nem asztalos-kérdés. Amit én tudok adni, az egy írásos felmérés arról, mi az ablak műszaki állapota — ez sokszor elég ahhoz, hogy a beszélgetés más irányt vegyen.
Irodabérleménynél más a helyzet?
A logika ugyanaz, csak több szereplő van: bérlő, tulajdonos, és társasház esetén a közösség. Irodánál a munkát a nyitvatartáshoz is igazítani kell, ezért érdemes korábban kezdeni az egyeztetést.
Ha bérelt lakásban vagy irodában fúj be az ablak, kérjen ingyenes felmérést. Megmondom, mi az állapot és mi a legkisebb beavatkozás, ami megoldja — a többi már a szerződésen múlik.
Ez a munka az ablakok közé tartozik. Hogy kétszárnyas, felülvilágítós vagy boltíves kialakítás készül-e, és hogy a régi tok megtartható-e, a helyszíni felmérésen derül ki.
Ablakok — mit érdemes tudni →Hasonló munkák
Nézzük meg, mi fér bele az Ön nyílászáróiba
Hagyja itt a nevét és a számát. Egy munkanapon belül hívom, és megbeszéljük, mire van szükség — utána jön a helyszíni felmérés, és csak azt követően az ár.
- A felmérés ingyenes, és nem jár kötelezettséggel
- Megmondom azt is, ha egyelőre nem érdemes belevágni
- Az adatait nem adom tovább senkinek